Éljen Orbi! Gratulálunk!

Tulajdonképpen irigylem a FIDESZ szavazótáborát.

Orbán Viktornak csak a Viszkisrablóéhoz mérhető népszerűségét.

Savanyú a szőlő.

Vagy keserű?

Ha Orbán a régiúj országgyűlés alakuló ülésén bejelentené, hogy a keleti nyitás soronkövetkező lépéseként autonóm tagköztársaságként csatlakozunk Oroszországhoz, vagy államvallássá teszi a síita muszlim vallást, és aki elmulasztja a napi öt imát, azt a NAV vagyonosodási eljárás alá vonja, ugyanolyan tapsvihar fogadná a bejelentést, mintha a rezsiharc folytatásaként a Vízművek fizetne nekünk a továbbiakban a vízóra állásának a havi változása alapján.

Mikor nyerte meg a FIDESZ a mai választást?

Nehéz lenne tökönragadni a pillanatot, de talán azt a másodpercet kellene megneveznünk, amikor elhatározták, hogy első lépésként a lopott pénzből nemcsak a saját és cimboráik bukszáját töltik meg, hanem valamicskét félretesznek választási szakértőkre és a sajtó kiegyensúlyozása címén a magyar médiák lenyúlására. Indítottak a kezdetekben kifejezetten Grippen alkatrészekre hajazó dizájnt csillogtató hírtévé alapításával, ezzel párhuzamosan hírlapok felvásárlásával.

Felismerték ugyanis, hogy Magyarországon van egy olyan elszórt, ám viszonylag nagy réteg, aminek a tájékoztatásának és politikai nézeteinek a kisajátítása lehetséges mindezzel. Nem tűnik nekik fel, hogy egyre inkább kizárólag fideszpropaganda jut el hozzá. Megelégszik azzal, amit kap. Nem vált ki bennük ellenérzéseket és gyanakvást ez az egyoldalú mantrázás napi tapasztalata sem. És főleg együttesen választásokat döntenek majd el.

Mikor vesztette el a baloldal a 2014-es választást?

Amikor jó régen a szocialista párt elsősorban a külföldi nagytőke baráti tanácsaira hallgatva letett a tömegpárt minden formájának a visszaépítéséről, a szakszervezetekkel való szoros együttműködésről, és ehelyett a modern nyugati példák szerinti választási néppárttá próbált válni.

Ezzel lemondott a baloldal hagyományos szavazóbázisának többségéről a néppártiság által remélt többletszavazat reményében.

Persze szó se volt arról, hogy a hagyományos szavazóbázist vagy akárcsak egy részét is el kell távolítani, el kell idegeníteni. Az ennek a politikának a nemvárt, bár sokak által előre látott folyománya volt, nem célja.

Helyette a néppárti logikának megfelelően az SZDSZ-szel szövetkezett, aminek még az 1994-98-as ciklusban volt is megmagyarázható indoka: a Nyugatot nyugtatta, hogy a kormányban kifejezetten antikommunista koalíciós partner csücsül. Nyilván nem enged a szocialista párt a belső és külső balos nyomásnak, amíg ők a kormányban vannak.

A választók többsége pedig baloldali politika híján még megelégedett azzal, hogy a szocialista pártban olyan arcokat látnak, akik személyükben még bizonyos garanciákat adtak arra, hogy az érdekeiket fogják képviselni.

Azonban a mintát tartósították. A SZDSZ még rohamosabban apadó szavazóbázisát a szocialista párt pótolta ki a Parlamentbe jutáshoz. Azonban a szocialista pártnak ezek a tömegek számára érthetetlen manipulációi tovább apasztotta a szavazóbázist. Egyre kevésbé volt megnyugtató a tablókon a díszbaloldali öregek jelenléte, a megújulás címén történt végleges eltüntetése pedig végképp.

Az eltűnt baloldali szavazók nem mentek át a FIDESZ táborába. Mégkevésbé szavaztak a Nácipártra. Egyszerűen otthon maradtak.

Helyet cseréltek az inaktívak táborában a FIDESZ és a Nácipárt által mozgósított, náluknál egyébként jóval kisebb csoporttal és most is otthon maradtak.

És most a 40% politikai inaktív réteg többségét alkotják.

Láthatatlanul.

Merthát a közvéleménykutatók nem szoktak olyan kérdést feltenni, hogy elmenne-e szavazni egy igazi baloldali pártra?

Merthát mi is az „igazi”?

És meddig akar passzív lenni? Az államcsődig?

Mert hát ne legyenek illúzióink. A fidesz abnormális (unortodox) gazdaságpolitikája államcsődhöz vezet.

Mert immár a Nyugat jóindulatú fű alatti pénzügyi támogatására sem számíthatunk, amit az tartott életben, hogy a 2010-es választás az 52%-nyi kétharmaddal csupán véletlen baleset volt.

A következő idióta fideszes benyögést követő forintbelengés nem fog kopogni az Európai Jegybank vásárlásai nyomán a beállított értéknél mint a kiszórt apró a padlón, mondjuk 315 forint 13 fillérnél, hanem szépen megindul a szabadesés matematikáját követve az államcsődig.

Érthetetlen volt hát a választás előtti huzakodás, ami egyedül azt célozta, hogyan rejtsék el a választók elől azt a megmagyarázhatatlan tényt, hogy a szocialista párt olyanokkal szövetkezik, akik enélkül az összefogás nélkül be sem kerülnének a parlamentbe, és legfeljebb arra képesek, hogy egyenként pár százalékkal csökkentsék az eredményét.

Ugyanis pont erre alakultak. Ezzel a pár százalékkal zsarolásra és az ebből eredő politikai lehetőségekre.

A szocialista párt pedig sokadszorra sétált ebbe a csapdába. És veszíti a társutasokra leadott engedelmes szavazatok többszörösét az otthon maradókén.

Erre illik régi kedves mondásom:

Nem elég hülyének lenni! Annak is kell látszani!

2014. 04. 06-07.

További cikkek »»»»

Ne nézd a hozzászólások dátumát! Szólj hozzá bátran bármikor!