Bruegelünk tele
ZorróAszter|2012. dec. 30. 6:27|32 komment, szólj hozzá te is!
évszakok, hónapok, Pieter Bruegel, tél, vadászok a hóban
Nézegetem régi kedves festményemet, az idősebbik Pieter Bruegel Évszakok sorozatának egyikét (leghíresebbikét), a Tél címűt.
Senkise kérdezze, miért pont most. A véletlen úgy hozta, hogy tök véletlenül különböző helyeken belebotlottam, mintha arra kérlelt volna, hogy írjak róla.
Vagy gondolkodjak róla.
Vagy írjak róla, és gondolkodjunk róla páran?
A kép címe egyébként Vadászok a hóban. Egyesek szerint a sorozatnak nemcsak négy, hanem tizenkét darabja volt eredetileg, és ők ezt a festményt a Január címen ismerik. Kevesebbek szerint a festmény inkább a decemberi ünnepekre készülődést mutatja. (Egyébként szerintem is.)
A Mestert gyerekkorom óta ismerem. Egyik (mese?)könyvem belső borítóján a Gyermekjátékok című festménye volt elől-hátul bekötve. Nagyítóval böngésztem az alakok dzsungelében.
Hihetetlenül mozgalmasak a képei.
És izgalmasak is.
Ha MaxVal itt lenne, biztosan megkérdezné, hogy én vagyok-e az a szemüveges pacák a szemrehányó tekintetű mester háta megett. Hát a szemüveg stimmel, és a kritika is. De ez sem én vagyok.
A festmény viszont első pillantásra ijesztő. A hazatérő vadászok félelmetes egykedvűséggel menetelnek a hidegben egy szakadék felé.
De aztán a szakadék mélyén megpillantunk pár apró házat lebegni. S ha azok ott lebegnek, akkor nyilván az a szakadék sem igazi szakadék. Nyilván az út a látható kis hátság mögött valahol jobbra kanyarodik, és lankásabban vezet le a völgybe.
A vadászok egyszerre lépdelnek. Talán a hó ropogása hangolta össze önkéntelenül is a lépteiket. Hárman látszanak, de a sok kutya miatt sejtjük, hogy még jó páran jöhetnek mögöttük. Talán a hármukénál bőségesebb zsákmány cipelése miatt lemaradva.
A vadászok ropogó lépteihez keveredik innen-onnan hideg és hó tompította szórványos károgás, és a völgyből, a befagyott malomtóról idehallatszó gyerekzsivaj.
Jobbra disznóölés után vannak a háziak. 
Illetve mivel ott lóg egy félig leszakadt cégér, nyilván nem is lakóház, hanem egy Szent Hubertuszhoz címzett fogadó lehet. (Először Szent Kristófra gondoltam, de neki ott ülne a vállán a gyermek Jézus. Aztán a nagyításon felfedeztem a nevezetes szarvas körvonalait is, ami előtt éppen térdet hajt a derék, szentéletű vadász. ) Nem tudom, az eredetin jobban látszik-e ez a részlet, vagy legalább a cégér felirata.
Azért én legalábbis óvakodnék a félig leszakadt cégér alatt szorgoskodni.
És mintha a lángok is veszélyesen a ház felé dőlnének.
Nemtörődömség? A leszakadt cégér is újnak látszik. A szent glóriája legalábbis szépen csillog.
Távolabb jobbra malom hatalmas kerékkel. Alig ismerhető fel a vastag jégcsapok alatt.
A házak jellegzetesen németalföldiek. Némelyik palócos tetőszerkezetű, némelyik jellegzetesen lépcsős homlokzatú. Mint ami ma is látható a Mester szülővárosának templomocskája mellett. Talán paplak. Debrecenben és környékén láthatóak hasonló cívisházak. Külföldre szorult református egyetemisták hozták haza az építési stílus szeretetét.
A képen fontos az is, ami nem látszik. A rengetek alak ellenére alig látunk arcokat. Kivéve a malacperzseléshez készülődő társaság egyik tagját, és a szakadékféle peremén rosszalkodó kisfiúét. Furcsa hogy a nagy hideg ellenére egy kémény se füstöl. Valamint a már említett többi vadász sejtetése is érdekes feszültséget kelt tudattalanul is.
Kérdés, hogy a Mester ezekkel a kompozíció természetességét akarta fokozni, vagy más szándékai voltak?
Az egyházi festészet egyik jellemzője a jellegzetes színpadiasság. Mindenki arca legjobb nézetét mutatja a szemlélődő felé, senki sincs takarásban, stb. Bruegel megoldása látványos szembehelyezkedés ezzel a szabályrendszerrel.
A főalakok, a három vadász ábrázolása szemlátomást realisztikus, a mellékalakok ábrázolása viszont bruegelesen játékos.
És vajon melyik város lehet ez?
A Mester csaknem egész rosszul dokumentált életét Németalföld síkságán töltötte. Síkságon áll szülővárosa, Breda, és Antwerpen is, ahol fiatalkorát töltötte, és Brüsszel is, ahol zsenihez méltón rövidke élete végéig élt és alkotott.
Egyes történészek szerint ezért a hegyvidéki tájképei fiktív helyszíneket jelenítenek meg. Sziklás tájakat itáliai utazásai során az Alpokon való átkeléskor látott.
Azonban valószínűtlen, hogy egy hollandus Itáliába menet Alpokat másszon, mint Hannibál. Hacsak nincs karthágói CI is a dologban, ami mint tudjuk, szárnyakat ad a férfiembernek. Mégha hollandus is.
Szóval egy öntudatos holland polgár ennek a jelentős motivációnak a hiányában nyilván inkább hajóra pattanna.
Azonban ezek a művészettörténészek szerintem tévednek. Brueghel hegyei korántsem olyan impozánsak. Inkább az Ardennek, mint az Alpok.
Az, hogy a házak és alakok tipikus flamandok, szerintem sem mérvadó, hiszen a kor szokása volt történelmi helyszíneket saját korabeli környezetben, ruházatban, fegyverzetben megjeleníteni. Példa erre akár a Mester Betlehemi népszámlálás című képe is.
Viszont életrajzírója szerint valóban a Szent Gotthárd hágón evickélt keresztül visszafelé, és ezt egy azóta elveszett képéről szóló feljegyzés is tanúsítja.
Az én jelöltem a már vallóniai La Roche en Ardennes városka. A képen fagyottan kanyargó folyó eszerint az Ourthe, a Meuse mellékfolyója.
Legfőbb érven emellett, hogy Bruegelék és társai szakítottak a középkori direkt és kizárólagos egyházi festészettel. (Michelangello idősebb kortársuk.) Emiatt ő és kortársai számtalan támadásnak voltak kitéve. Ezért nagyon valószínűtlennek tartom, hogy tájképként teljesen fiktív, önmaga alkotta tájat ábrázoljon. Így ugyanis azt az érvet is elveszítették volna vallásos kritikusaikkal szemben, miszerint legalább a teremtett természet szépségeit ábrázolják tájképeiken.
Továbbá közismert, hogy Bruegel valóságos szerelmese, sőt fanatikusa volt a perspektíva ábrázolásnak, és szenvedélyében hajlamos volt túlzásokba esni.
Sajnos a meredek dombtetőről, ahol a mester állhatott, nem találtam fotót, csak a domboldalról.
A szemközti domb tetején készíthette Bruegel a vázlatát, ha igazam lenne. A domboldalon látható házsor helyén lehetett a festmény baloldali házsora. És ez a földnyelv folytatódott valamikor a mai folyómedren túl. A hely, ahol most a Google Street View jóvoltából állunk, valahol a majdnem a festmény középpontjában álló házacska alatt lehet.
Látható, hogyha ez a városka tényleg La Roche en Ardennes, akkor a folyót erőteljesen megrendszabályozták. Most lőréses városfalszerű töltések közé szorítva megkerüli a központot.
Ezzel szemben a Mester képén majdnem a templomig öntött ki. A rendszabályozás során a kép baloldalán látható házakkal szegélyezett lankás részt elhordták, feltöltötték vele a korcsolyapályákat, szabad utat engedve és beszorítva a folyót a mai medrébe. Ám ez ma is hatalmas földmunka lenne, és semmi bizonyítékom sincs arra, hogy ez megtörtént valaha is.
De ha megszerzem, erről írom majd a széptudományi doktori értekezésemet.
Nemtom, mik az árfolyamok mainapság a piacon. Két szép libáért kapható már bölcsészdoktori? Vagy libáért még csak széptudományi bakkalaureátusi fokozat szerezhető, a doktorihoz meg legalább fél disznó kell?
Idősebb Pieter Bruegel
(Breda, 1525 - Brüsszel, 1569)
És még egy-két téli képe:
Téli táj korcsolyázókkal és madárcsapdával, 1565
Betlehemi népszámlálás, 1566
Betlehemi gyermekgyilkosság, 1566
És végül egy hátborzongató archív fotó abból a korból, amikor kicsit északabbra a hidak még túl messze voltak, azután itt még a halál ötven órája is leketyegett. La Roche en Ardennes, 1944
2012. 12. 30.
Ne nézd a hozzászólások dátumát! Szólj hozzá bátran bármikor!
Hozzászólások
Eddig 32 komment érkezett
1.
Árpapa
2012. 12. 30. 7:29
Ránéztem a képre és láttam valamit, aztán elolvastam a szöveged, sokkal több mindent láttam mint elsőre.
Van itt a szobámban a hátam megett egy puzzle festmény még én raktam ki valamikor, nagyon szép, korcsolyázó szánkázó gyerekekkel, idővel lefotózom, és ha nem zavarlak vele, te tán többet is tudsz róla majd mondani.
2.
Atlasz
2012. 12. 30. 7:37
1. paplanyos : No de kedves barátom, Zorrót, Irrigátőrt és egyéb blogurakat letegezni?!
3.
ZorróAszter (szerkesztő)
2012. 12. 30. 7:38
Kedves Paplanyos!
Szivesen megnézném.
És köszönöm a bizalmat.
Lehet, hogy az éppen a Gyermekjátékok című képe, esetleg annak egy részlete.
4.
ZorróAszter (szerkesztő)
2012. 12. 30. 7:40
Kedves Atlasz!
Engem sosem zavart, ha letegeznek.
Szerintem már mondtam többször is.
5.
solide
2012. 12. 30. 8:44
Az elmélet érdekes, és nem is teljesen lehetetlen. Ugyanakkor részint éppen a várromnál nem érzékelem a teljes azonosságot, sőt, a várnál a festmény hegyeit meredekebbnek látom, ami erősítheti az alpok elméletet. (Zárójeles megjegyzés, Németalföldről Itáliába menni hajóval meglehetősen nagy vállalkozás, hiszen a Csatornán át ki kellett menni az Atlanti óceánra, és Portugáliát, Spanyolországot megkerülve jutni be a Földközi tengerre.) Másrészt a malom - ami elég központi épület a képen, és elég központi szerepet tölött be a flamandok életében - nekem fájón hiányzik a mai látványból a tökéletes azonosításhoz.
6.
solide
2012. 12. 30. 8:50
5+
A festményen a meredek tetők a harangtoronyál felnyúlnak egészen az ablakokig - ezzel szemben a valós képen csak az egyik oldalról lehet a tronyhoz támaszkodó épületet - értelemszerűen a templomhajót - látni. Ráadásul, amennyire kiveszem - ez szigorúan nem tudományos megállapítás - más tájolásban helyezkedik el a a főhajó a toronyhoz képest, mint a festményen.
A várnál a valós képen jellemzően kerek bástyák vannak, míg a festményen inkább szögletesek.
7.
Marijja
2012. 12. 30. 8:52
Kedves Zorró!
Én eddig is bátran tegeztelek, de ezután a post után majd nem merlek!
Sosem voltam egy elemzö típus, nagyapámnak igen realista festményein nevelkedtem.
A suliban is rühelltem a verselemzéseket. Vagy elsö olvasatra mond valamit, vagy sosem.
Éppen ezért emelem kalapom elötted, hogy látni és láttatni akarsz!
8.
mate513
2012. 12. 30. 9:00
Kedves Zorroaszter!
Egyszerűen elgyönyörködtem a posztodban.
Amíg olvastam, nézegettem, úgy éreztem, mintha
egy gigantikus mikroszkópba néztem volna bele,
annyira leheletfinomak a megfigyeléseid.
Az is leheletfinom, ahogy a szívedből kommentálod,
amit látsz. és láttatsz.
Köszönet érte!
9.
maxval bircaman HFJDFHCJ
2012. 12. 30. 9:18
Az a vicc, hogy véletlenül itt vagyok. Bevallom, ma már a NolBlog-ot olvasni untató tevékenység, így ez már nem is szokásom, de az Zorró név mindig jelent valamilyen minőséget.
A képet onnan ismerem, hogy gyerekkoromban egyik évben a szüleim valami festményes naptárt akasztottak a szobám falára, s az egyik hónapnál ez volt a kép. Már akkor is tetszett.
Bár az én kedvencem Hieronymus Bosch, aki kb. ugyanaz a kor.
10.
ZorróAszter (szerkesztő)
2012. 12. 30. 11:28
Kedves Solide!
Én valahogy úgy képzelem, hogy a Mester valamikor 1565 hírhedetten kemény telén vetődött ide. A dombtetőn kis türelmet kért társaitól, előlapta a rajzmappáját, és pár határozott mozdulattal felskiccelte, amit látott.
Aztán mikor műteremközelbe került, előkapta a skiccét, és hosszú, aprólékos pepecs és ecsetmunkával hozta létre ezt a csodát.
De bevallom, nekem is inkább a szívem mondta mindezt, mint az eszem.
Viszont érdekes egyezés lehetne a legbalszélen a bejárati rész és a fotón a fordított L alakú maradványa.
És kicsit jobbra takarásban mintha látnánk egy nagyobb boltíves kapu kikandikáló felső ívét.
Persze úgy gondoltam, esetleg a várat az elmúlt négyszáz évben valamikor kibővítették. Ennek esetleg még a XVII. században is lett volna értelme.
Ha esetleg megnézne a neten fotókat a vár belsejéből, mintha a felénk eső falak és körbástyák újabbaknak néznének ki.
11.
ZorróAszter (szerkesztő)
2012. 12. 30. 11:36
Kedves Marijja!
Köszönöm szépen.
És tegezzen nyugodtam eztán is.
Szívesen megnézném Nagypapája festményeit.
Sajnos tényleg nem értek a festészethez, csak gondoltam, ezt az egyik kedvencemet részletesebben is megmutatom.
12.
ZorróAszter (szerkesztő)
2012. 12. 30. 11:41
Kedves Mate513!
Én köszönöm. Éppen azért nagy kedvencem ez a kép, és egyébként a Mester többi képe is, mert hihetetlenül részletgazdag.
Úgy tűnik, a németalföldi festők sportot csináltak ebből. Hogy amikor a megrendelő a kezébe veszi a képet, egy egész világot kapjon a drága pénzéért, és akár nagyítóval is végigböngészhesse és újabb részleteket fedezhessen fel.
13.
ZorróAszter (szerkesztő)
2012. 12. 30. 11:49
Kedves MaxVal!
Örülök hogy benézett. Bosch nekem is kedvencem. Bruegel is festett hasonló témájú és stílusú képeket is. Azokat is kedveli?
De azért vallja be, meghökkent egy picinyt, amikor váratlanul megszólítottam műélvezet közben :o)
14.
purim
2012. 12. 30. 12:19
Sok kép, sok szöveg = tartalom vagy tart a lom..
Ezeken túlmenően, sok mindeneket megelőzőn engem ZorróAszter azon, őszinte vallomása/analizálása érdekelne: ő miért képtelen a tegeződésre? S ha netán a vendég nem ölti magára a "háziköntöst" - ő mit gondol, mit érez (nem a szerepszöveg érdekel) ennek kapcsán önmagáról (fennsőbbségtudat?) és az őt letegezőről (lenézendő a bugris?).
15.
ZorróAszter (szerkesztő)
2012. 12. 30. 12:42
Kedves Purim!
Nem vagyok képtelen. Van akivel tegeződöm.
Egyszerűen két üres formalizmus közül az egyiket szoktam meg jobban, nem a másikat.
"S ha netán a vendég nem ölti magára a "háziköntöst" - ő mit gondol, mit érez (nem a szerepszöveg érdekel) ennek kapcsán önmagáról (fennsőbbségtudat?) és az őt letegezőről (lenézendő a bugris?)."
Szerintem ahhoz már elég régóta vagyok itt a NOLBLOGon, és Önnel is elég sokszor és gyakran beszélgettem ahhoz, hogy tudja, nem adtam okot ilyen irányú gyanúsítgatásra.
16.
maxval bircaman HFJDFHCJ
2012. 12. 30. 13:03
13.
Igen, meglepődtem valóban,
Igen, ezt a stílust kedvelem. Sokkal jobban, mint a náluk nagyobb nevek munkáit.
17.
Nyírfa
2012. 12. 30. 13:19
Kedves Zorróaszter, még csak átfutottam.....nem kertelek, van Önben valami zseniális, és ez tetszik nekem.
18.
ZorróAszter (szerkesztő)
2012. 12. 30. 14:55
Szerénység, kedves Nyírfa olvtársnő! A Szerénység!
Én ha valamit szeretek magamban, az a szerénység.
Zseninek és Mesternek csak szűk baráti körben szólíttatom Magamat.
A Kárpátok Géniuszának meg csak a legszűkebben.
De rendben. Ön oda tartozik.
19.
purim
2012. 12. 30. 15:12
Úgy tudom, kedves ZorróAszter; Kádár elvtárs is igen kevesekkel tegeződött, s nem éppen affektációból.
Csupán a szisztémáját szerettem vón megérteni - reménytelenül. De, ha választani kék a magázódók társaságából, kendre szavaznék, mint kevésbé veszedelmesre. (Majmost kiderül, lekezelendőnek találja-é a kendet..)
20.
relatív (látogató)
2012. 12. 30. 15:18
Szia ZorroAszter !
Bevallom hiányolom színvonalas blogjaidat sz utóbbi időben, de ezzel azért kárpótoltál, annyira megragadó a képbe-magyarázatod. A részletek ennyire érdekes bemutatása szintén lenyűgöz.
Ja, el ne felejtsem sietve Boldog Újévet Kívánok , és minden olvasódnak IS.!
De - elnézésed kérve - számomra a kép inkább azt sugallja, hogy azt nem egy táj, és az ott elkapott történések pillanatának, hanem egy benyomás későbbi megfogalmazásának megrögződése ihlethette, mert szerintem így együtt a sok minden - melyeket a Te elmondásod még tovább bővít - nem lelhető fel egy adott pillanat-, és területben.
De lehet, hogy tévedek, akkor elnézést a különös gondolatokért. A kor - gondolom másnak IS hasonló érzése lehet rajtam kívül - festészete talán kimagaslik a festett kultúrából, nem véletlen e kevésbé ismert mű elragadó szépségét bemutató írásod, melyet - a sok politika után - köszönettel fogadhatunk.
21.
ZorróAszter (szerkesztő)
2012. 12. 30. 15:22
19. purim 2012. 12. 30. 15:12
Kedves Purim!
Kérem, ne fogja magát vissza. Szólítson nyugodtan kendnek.
22.
maxval bircaman HFJDFHCJ
2012. 12. 30. 15:24
Én is így vagyok ezzel. Gyakorlatilag tökéletes ember vagyok, egyetlen hibám beteges álszerénységem.
:-)
23.
ZorróAszter (szerkesztő)
2012. 12. 30. 15:37
Szerbusz, kedves Relatív!
Én is Boldog Új Évet Kívánok Tinéktek.
Ugye kivártad a legdrámaibb pillanatot, hogy illusztráld a tegeződéssel kapcsolatos állításomat.
Így Purim most törheti a fejét, hogy mi az a rejtélyes és titkos eljárás, amivel velem pertu viszonyba lehet keveredni.
De lécci el ne áruld. Így végig kell bönggésznie az összes eddigi beszélgetésünket. És ha ravasz, legfeljebb a kettőző-felező módszer gyorsíthatja a munkáját. :o)
A festmény születéséről:
Nem-nem.
Nekem is a Tiedhez hasonló elképzelésem van a festmény születéséről.
Ahogyan azt Solidenak szóló válaszomban (10.) is írtam.
24.
ZorróAszter (szerkesztő)
2012. 12. 30. 15:40
22. maxval bircaman HDRJ 2012. 12. 30. 15:24
Nekem ezen kívül van még egy egészen parányi: mindennek ellent tudok állni, csak a kisértésnek nem.
Karthagói CInek meg különösen.
25.
purim
2012. 12. 30. 15:41
A bethlehemi képek nyilvánvaló tévedések. Izraelben a házak nem ilyenek voltak, Krisztus születése nem télen, decemberben történt. A császár nem volt idióta a népszámlálás időzítésével. Vélhetően az Emberfia ősszel jött a Földre Mária gyermekeként.
Időjárás és éghajlatviszony kérdésében sem vagyok kompetens, de Izraelben a hó aligha jellemző...
26.
ZorróAszter (szerkesztő)
2012. 12. 30. 16:37
Kedves Purim!
A flamand festőknél általános volt, hogy bibliai témákat a saját korukba helyezték át. De ez csak akkoriban volt ujdonság. Ma már nem. Ki ne látott volna mai környezetbe áthelyezett Shakespeare darabot.
A dologban volt egy bújtatott politikai csavar is: a gonoszok mindig jellegzetesen spanyol - lovagok, zsoldosok, grandok. Mint például a Betlehemi germekgyilkosság című festményen is.
27.
ZorróAszter (szerkesztő)
2012. 12. 30. 16:39
Ja és hol maradt a kend?
28.
purim
2012. 12. 30. 19:01
Víg kenden van.-))
29.
Imitt-amott
2012. 12. 30. 19:15
Itt a helyem.....
:)
Nagyon tetszett az írás, többre nem is futja - tőlem - talán nem is kell .
üdv Fanny
30.
ZorróAszter (szerkesztő)
2012. 12. 30. 21:00
Kedves Fanny!
Örülök, hogy tetszett.
BUÉK
31.
Kokó
2013. 01. 01. 18:57
Bocs 'Aszter, valami ördögi oknál fogva átsiklottam ezen a poston, és már elmondtak helyettem mindent...
Elégtétel lesz annyi, hogy minden sorát élveztem?...:-)))
32.
ZorróAszter (szerkesztő)
2013. 01. 02. 9:36
Kedves Kokó!
Hát persze! :o)
Örülök, ha tetszett.
És Boldog Új Évet!
Írja meg véleményét, kérdéseit!
Ez egy mentés. A cikk jelenleg ITT kommenthető »»»»
(A kommentek ide némi késéssel kerülnek át onnan)