mediahack vagy amit akartok

Állítólag egy alkotói találkozó után Bacsóhoz lépett egy kedves hölgy, és így szólt a mesterhez:

- Tudja, hogy én két filmjében is szerepeltem?

Bacsó zavarban volt, a statiszták, gyerek színészek közt kotorászott agya tekervényei között hiába, de a hölgy nem hagyta szenvedni:

- Én vagyok Bástya elvtárs lánya

Bástya elvtárs és kislánya A tanúban (A tanú - Bacsó Péter, 1969)

A hölgyet én a Szent István Gimnázium jogelődje, a Gorkij Gimnázium volt hallgatóiról készült régi filmből ismerem. Ott elveszett a sok híresség - Zorán, Halász Péter, ... - és a többiek között. Ha jól emlékszem, vegyészmérnök lett.

Gyerekkoromban a Casablanca egyik legkedvesebb filmem volt.

Mindig csodálkoztam, hogyan lehet csehszlovákiai magyar emigráns egy amerikai film főhőse.

A film szemet hunyt a látszólagos ellentmondás felett, hogy felesége, a gyönyörű Ilsa Lund német. Pedig milyen szép lett volna, ha ő is magyar.

Vajon Kertész Mihály tudta-e, hogy szimpatikus kassai honfitársa, akkor éppen talán Wolf Mihály néven szép német feleségével (Käthe Rüdiger) nem egyszerűen az antifasiszta ellenállás szervezője Európa szerte, hanem a Komintern megbízottja?

És vajon tudta-e, ha egyáltalán olvasott magyar lapokat a negyvenes évek végén, ötvenes évek elején, hogy Viktor László nagyot változott, s immár Bástya elvtársként honvédelmi miniszter?

Bár azért gyanakodhatott volna, mert a Viktor Lászlót alakító Paul Henreid gyakori vendég volt az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság előtt.

Lehet, hogy minden szép álom így változik rémálommá?

Aki a cím alapján másra számított, attól elnézést kérek, és a térdszalag rend jelmondatának szelídebb fordításával búcsúzom: rossz aki rosszra gondol.

Bástya elvtárs (Both Béla) és Farkas Mihály vezérezredes

2010. 11. 16.

További cikkek »»»»

Ne nézd a hozzászólások dátumát! Szólj hozzá bátran bármikor!